6.fejezet

Közös
-Olyan csönd van! Beszéljetek már!-mondta Alice kicsit durcásan, pedig még csak két perce hallgatott el. Komolyan már számoltam már az időt annyit beszélt. -Alice nyugi kapcsolok egy kis zenét!-mondta az előttem ülő fél isten avval a szív döglesztő mosolyával. -Na azért!-vidult fel Alice. Edward be nyomta a rádiót és az egyik kedvencem csendült fel, de csak igen halkan, hogy beszélni lehessen.-Ez az egyik kedvencem!-mondtam izgatott hangon. Unalommal teli arca pedig rögtön felvidult. -Az enyém is!-mondta nem épp közönyös hangon. Nahát legalább egy valami közös van bennünk.
/fél óra múlva/
-Edward keress már valami parkolót, már nagyon akarok vásárolni!-nyafogta Alice, immár a pláza parkolójába. Edward egy gyors mozdulattal tökéletesen beállt egy szűk helyre, mire Alice vállba veregette. Fel kapta a virágos táskáját, és már ki is szállt. Én csak a telefonomat, és a pénztárcámat vittem. Épp nyúltam volna az ajtóhoz, hogy kinyissam, de már nyitva volt. Mikor ki szálltam Edward állt előttem, diadalos  mosoly volt az arcára ragasztva. Komolyan nem tudtam hova tenni ezt a mai kedvét. -Köszi!-mondtam lehajtott fejjel. -semmiség!-legyintett. Alice karon fogott, és úgy mentünk fel a mozgó lépcsőn. Elég furán nézhettünk ki. Egy talpig márkás, csúcs csinos csaj, egy teljesen átlagos csajjal, akinek ráadásul ízlése sincs. Az első üzletbe ahova bementünk, én csak leültem ő meg csak válogatott. Ha jól számoltam tizenhárom ruhát szedett fel. Megjegyzem elegánsak voltak. Majd elég érdekesen oda sétált hozzám!-Tessék! ezt próbáld fel!-ki kerekedett szemmel néztem rá. Meg fogtam őket, és majd fel robbanva be mentem egy próba fülkébe. Megnéztem az egyiknek a címkéjét csillagászati összeg volt rajta. Pontosabban ötszáz dollár volt rajta. Meg fogtam az egyik kék színű egyszerű harang ruhát. Egész jó állt. -Ha kész vagy gyere ki! Meg akarunk nézni. -akarunk?! Jesszus szóval Ő is itt van. Gyorsan helyre igazgattam a hajam, fel vettem a torna csukám, majd nagy levegővel ki léptem. -Hűha Bella! Eszméletlen vagy!-mondta Alice! -Fiúk véleményt! parancsolt legjobb barátnőm.
-Csinos!-mondta Jasper.
-Nagyon jól áll!-mondta Edward kicsit meglepetten.
-Jó-jó. De inkább a sötét kéket próbáld fel!
-Alice láttad te mennyibe kerül ez? Ennyi pénzem még tíz év múlva sem lesz!
-Az összeggel ne törödj!-mondta Edward. Visszamentem és le döbbenve vettem fel a sötét kék ruhát. Ez is jó volt. Megint unottan ki mentem, majd nagy lelkesedéssel ki jelentettem. -Ez nem is rossz!
-Nem rossz? Megvesszük.
-Eszetlenül jól nézel ki. -mondta Edward. Ha eddig nem lettem volna rák vörös akkor most az lettem. -Köszönöm!-mikor visszamentem hallottam, hogy kint kicsit nevettek. Gyorsan felvettem az alap ruhámat, és kimentem.
-És a többi?-kérdezte csalódottan Alice!
-Ne már Alice! Valami kényelmeset is próbáljunk már!-mondtam kicsit hisztisen.
-Oké! De előbb vegyük  meg ezt a isteni ruhát a bálra! -mutatott a ruhára a kezemre.
- De Alice ez nagyon drága! Nem akarom! Kérlek ne hozz ilyen helyzetbe!Különbe se megyek a bálba.
-Nincs kifogás. -kikapta a kezemből, és oda vitte a kasszához. Utána futottam, de mindenki engem nézett a boltba szóval elnéztem ahogy kifizeti az a drága göncöt. Kisétáltunk az üzletből, és én Alice karja után nyúltam ami roppant hideg és  kemény volt. -Mind azok ellenére, hogy nagyon mérges vagyok amiért meg vetted ezt a drága ruhát, azért köszönöm!-mondtam vigyorogva, és épp meg akartam ölelni amikor meg állított. -A-a ezt Edward vette! -remek így még kínosabb lesz meg köszönni. -Nagyon köszönöm! -léptem elé. Elővette a szív döglesztő mosolyát és kinyitotta vigyori ajkait. -Nagyon szívesen! - a lehelete ijesztően édes, és kellemes volt. Meg pillantottam a kedvenc üzletemet, ami Phoenixbe is volt. Épp indulni akartam mikor a telefonomon kaptam egy sms-t. Anya volt az. Borzasztó bűn tudatom volt, hogy nem hívtam fel.
 "Szia Bells! Remélem jól érzed magad. Ma nézd meg az e-mail-eidet mert nem keveset írtam. Nagyon szeretlek. Puszy:René
Jó anya majd fel megyek!-gondoltam magamba.-Na Bella oda én be nem megyek!-mondta Alice durcásan.
-Ahogy gondolod !-vontam vállat. Már épp el akartam indulni amikor az a valaki aki drága ruhákat ajándékoz szinte idegeneknek megszólított. -Várj!  Én megyek!-Alice csak ennyit mondott-Áruló!-be léptünk a színes üzletbe, és meg csapott a narancs illat. oda sétáltam az inges pulthoz. Volt egy kék kockás ing, ami nagyon tetszett. Fel kaptam a kezembe, és tovább sétáltam. Meg néztem a pólókat is találtam egy két egyszerűbb felsőket, persze azokat is be vittem. Mindent fel próbáltam, és szerencsére nem volt drága, szóval  oda mentem a pénztárhoz, és vártam a soromra. -Jók?-kérdezte Edward.
-Igen!Meg is veszem őket!
-Hagyd csak.
-Kérlek csak ezeket. -bólintott, majd kifizettem, és kimentünk. Én csak hátul ballagtam, és csak arra kaptam fel a fejemet, hogy egy könyves bolt előtt sétáltunk el. Már régóta venni akartam valami könyvet. Bementünk egy ruha boltba, és Alice csak csacsogott, szóval gyorsan le léptem. Visszamentem a könyvesboltba, és válogatni kezdtem. Épp a históriáknál nézelődtem, mikor megakadt a szememen egy könyv.
Quillitte legendák: lehetett olvasni a borítón, és egy indián arc volt rajta. A kezembe vettem, és kinyitottam. sok információ volt egyszerre. Ez azt jelentette meg kéne vennem. Hát megvettem. Igaz még választottam egy kaland regényt, de csak azért , hogy ne legyen fel tűnő.  Amint meg pillantottam Edwardot az üzlet előtt tudtam nagy bajban vagyok. KI mentem és köszöntem nekik. -Heló!
-Hol voltál?-kérdezte Alice, egy halom szatyorral a kezébe. De ahogy láttam Jasper se úszta meg a szatyor áradatot. -Csak könyvet vettem?
-Ja mi meg halálra aggódtunk magunkat!-mondta aggódva Edward. 
-Bocsánat!
/2 órával később/ 
Végre sikerült ki rángatni Alice-t az utolsó üzletből is. Most már a kocsiba ülünk, és bennem még a bállal kapcsolatba érlelődik a kérdés. -Alice ez milyen bál is?
-Jaj csak olyan bál! Zene, tánc, pia. Ennyi. 

-Mindjárt jövök. -felszaladtam, és összeszedtem egy pizsamát, és pár ruhát. Gyorsan fogat mostam, majd elraktam a nesze szerembe.  Le raktam az iskola táskám. El rejtettem a legendás könyvet, és bele dobtam a hátizsákomba az Üvöltő szeleket. Már rongyosra olvastam, de mindegy. Le rohantam, és firkantottam apunak  egy levelet. Bezártam a házat, és lementem. -Gyors volt!-mondta Jasper.-Köszi!-aztán irány hozzájuk. Egyre idegesebb lettem, hogy megismerhetem ezeknek a nagyszerű gyerekeknek a szüleit.  Eddig észre se vettem milyen gyorsan vezet Edward. Majd le fordultunk egy kis erdei ösvényen. Kezdtem egyre jobban izgulni. Majd hátra fordult Jasper. -Ne izgulj ennyire Bella, idáig érzem, hogy mennyire ideges vagy!-majd erre el nevették magukat. -Min nevettek?
-Hosszú.-mondta Edward. Majd le parkoltunk....

Edward ajándéka Bellának.